Kezdeném a legfontosabbakkal: 2007. június 22-29-ig voltunk Zakynthoson, Tsiviliben, a Dana’s apartmanban, az Ibusz szervezésében. Előre bocsátom, ez egy nagyon pozitív élménybeszámoló lesz, szinte semmilyen negatívumot nem tudok kiemelni, ez egy valódi pihentető nyaralásra sikeredett.

Indulás előtt a megbeszélt időpontban, délután 4 órakor átvettük a repülőjegyeinket az Ibusz képviselőjétől Ferihegyen, majd a szokásos procedúrán végigmenve, ugyan fél órás indulási késéssel, de helyi idő szerint este 9-kor megérkeztünk Zakynthosra. Ekkor már ott várt minket a reptéren D. Anikó idegenvezető, átvettük tőle a szobabeosztást, némi hasznos információt tartalmazó borítékot, és elmondta melyik buszra kell felszállni azok közül, amik kint vártak a parkolóban. A busz ezután elvitt mindenkit a szállására, kb. fél óra utazás után utolsóként érkeztünk a Dana’s apartmanba. A kulcsok a zárban, semmi flanc, a szoba viszont igényes, tiszta, semmi kivetnivalót nem találtunk érkezéskor. Konyharész hűtővel, mélyhűtővel, kis rezsóval, néhány edénnyel, ahogy ez szokás, fürdőszoba szintén tiszta és szép, szoba két ággyal, egy szék, egy kis asztal, szekrény, éjjeliszekrény, tükör, tévé (hotelban lakók panaszkodtak, hogy nincs külön tévéjük…), balkonon szintén asztal két székkel. Egyszer jöttek takarítani és ágyneműt cserélni, a hét közepén, ezt volt aki kevesellte, minket nem zargatott. Ja és van légkondi és széf, nem kérdeztük hogy és mennyiért, nem volt rá szükségünk. Egyébként az egyik alsó apartmanban, amit láttunk, még igényesebb fürdőszoba volt.

Az apartmanhoz közel van a strand, ami a Buka beach nevű rész, nem pedig a Tsivili beach, de egy rövidke plusz sétával (5perc) már a homokos, sekély víznél vagyunk. Napernyő+2 ágy bérlése 8 euró, élelmesebbek vettek napernyőt 16 euróért, mi meg két szalmakalapot 12-ért. A víz valóban nagyon tiszta és meleg, szemtelen és kíváncsi ujjnyi halakon kívül semmi élőlénnyel nem találkoztunk az egy hét alatt.

Az apartman mellett van egy Edem nevű taverna, ahol az apartman lakói 10% kedvezményt kapnak (családi vállalkozás), ennek ellenére egészen jó és nem is drága a kaja, majd’ minden este itt ettünk, nem volt panasz. Az étterem mellett pedig van még egy jó hely, a Kaliva pub, koktélos-hamburgeres-fagyis, kedves dolgozókkal, kivetítővel, esténként élőzenével, amit éjfélkor szigorúan abbahagynak, úgyhogy bőven lehet tőle aludni. Lusták voltunk, nem próbálgattunk több helyet, ez közel is volt, olcsó is volt, jó is volt.

A környékről kb. ennyi, megbizonyosodtunk arról, hogy Tsivili tényleg jó választás.

Vissza a hivatalos részekhez: második nap délután egykor egy közeli szálloda éttermében volt tájékoztatás a programokról, autókölcsönzésről, ezt szintén D. Anikó tartotta. Megadta a telefonszámát, elmondta, hogy bármiért őt kell hívni, és hogy az orvos „házhoz megy”. Az előadás hosszú és unalmas, nem is mentek el a tapasztaltabbak, de mi azért befizettünk egy félnapos programra, a teknőslesősre, fejenként 28 euróért. Ez rögtön másnap délután volt (vasárnap), busszal vittek minket Agios Sositsba, innen egy kicsi hajóval vittek minket körbe az öbölben, láttunk teknőst, nem is egyet, de a kirándulásban az a két hely, ahol megálltunk fürdeni sokkal jobb volt, mint a teknőst hesszelni. Sőt, egy kis ebédet is kaptunk a hajón (fasírt-rizs-saláta-dinnye), végül este 8-ra értünk haza.  Simán megérte azt a 28 eurót, holott utána láttuk, hogy helyi irodáknál feleennyiért is megvan, de ott nagy hajóval, angolokkal egybezárva. Természetesen a többi, főleg az egynapos kirándulások sokkal drágábbak, mi másra nem mentünk el, mert nagyon fárasztónak véltük az egész napos buszozást/hajókázást. Ezután mi nem is nagyon találkoztunk D. Anikóval, csak hazainduláskor.

Még egy magánakciós kirándulást szerveztünk Zakynthos városba, 4.80 a busz oda-vissza kettőnknek, de a város nem nagy szám, egy sétát megér, de többet nem. De legalább nem sajnálják a buszon a légkondit, nem úgy, mint itthon. A buszpályaudvar visszarepülés az időben 50 évvel, aki odamegy, majd megtudja miért.

Az eladók mindenhol kedvesek, általában rákérdeznek honnan jöttünk, az angolokhoz képest kevés a magyar. Egyébként érdekesen beszélnek angolul, de megérttettük magunkat valahogy. A boltok drágák, aki spórolni akar pakoljon konzervet, az éttermek viszont olyan árban vannak mint itthon.

Autót, motort nem béreltünk, nem is vittünk jogsit, de aki bérelt az elégedett volt. Volt, aki fél napra pluszban is megkapta a motort, mert a tulajdonos nem volt hajlandó 4 előtt átvenni, a sziesztaidő miatt. Félpanziót sem kértünk, de aki kért, elégedett volt, bőségesnek mondták (svédasztalos). Ez nem az apartmanban volt, hanem pár méterrel arrébb egy hotelben.

Hazaindulás péntek este fél7kor volt, tehát akkorra jött a busz a szállás elé, az apartmant azonban délben el kellett hagyni, állítólag utána nem szeretnek takarítani. Persze nem raktak csak úgy utcára, a „kitelepítettek” kaptak egy közös apartmant a földszinten, ahova be lehetett pakolni, egy utolsó strandolás után tusolni, ilyesmi. A reptéren D. Anikó és egy másik idegenvezető segített a becsekkolásban, meg hogy melyik sorba kell állni. A repülő negyedórával hamarabb elindult, és félórával hamarabb megérkeztünk itthonra, helyi idő szerint este 11-kor.

Összességében véve Tsivili nagyon jó választás, főleg a családosoknak, mert nyugodt, a strand sokáig sekély, családiasak az éttermek, és nem nagy a zaj. Helyi irodáknál valóban érdemesebb túrákra befizetni, de szerintem jó, ha párosul mellé angoltudás. D. Anikó kedves és segítőkész, számunkra biztonságérzetet is adott, hogy van olyan, akit elérhetünk és ismeri a helyi viszonyokat.

Egyetlen negatívumot tudok kiemelni, de ez nem a város hibája: rémesen hangosak a motorosok, és az otthon valószínűleg túlfegyelmezett angolok itt nagyon ki tudják élni magukat. Az élőzenére még csak-csak elalszik az ember, de ez hamar fel tudja verni, bár mi nyitott balkonajtónál aludtunk. Reggel ugyanez kukásautóban (ami minden nap jár) és turistabuszokban. De biztos vagyok benne, hogy nem ez fog eszembe jutni a nyaralásról 20 év múlva.