Nyaralás Zakynthoson 2008.junius 03-junius 18-ig Aeolus iroda

2008.junius o3.
Az indulás napja.Nos....előrebocsájtom, hogy két nap eseményeit csak emlékezetből vetettem papírra, ugyanis a kikötőben egy csöpp zavar támadt a tolmácsolásban.Ezért amikor sebtében összekapkodtam a cu7ccomat, a füzetem -amiben addig részletesen leírtam mindent- a buszon maradt sajna.Az a szerencse, hogy a sofőrökről nem írtam semmi rosszat. Az egyik tökéletesen beszélt magyarul, s gondolom olvasni is hasonlóan tudott.

Szóval a lényeg:a találkozó reggel nyolckor volt az erzsébeti TESCO parkolóban. Az uticél Zakinthos. Az iroda egy szlovák utazási iroda, a nevét talán nem írnám le.....később majd ki8derül, hogy miért is nem.
Nem sokkal 8 után megérkezett két autóbusz és :Tamás aki az iroda képviselője és velünk együtt utazott.
Az út során minden zökkenőmentes volt, eltekintve attól a ténytől, hogy szerintem először tették meg ezt a hosszú utat és ennek következtében nem találtuk meg a kikötőt ahonnan a komp indult a szigetünkre, utazásunk végcéljára.
A társaság kb.fele szlovák volt..........n o erről inkább most nem írok semmit sem. Kilini kikötőjét kissé kalandos úton találtuk meg, de végülis sikerült.( A sofőrök lázasan tanulmányozták a térképet miközben kerengtünk az utakon)
No de ez már az út végefelé történt csak.Végülis junius 04-én 10 órára megérkeztünk a kikötőbe.Tamás elrohant a kompjegyekért, mi meg kicuccoltunk a buszból és már futhattunk is a komphoz.Na alighogy bedcipeltünk minden bőröndöt, már indultunk is.Hát a komp maga lenyűgöző volt, s nemkülönben az út a sziget felé a gyönyörű kék tengeren.

Ahogy írtam...hát a komp maga és az út a szigetig egy élmény volt.Három emelet magas, hatalmas monstrum. Hatalmas gyomrába számtalan busz, teherautó és személyautó tűnt el. A középső fedélzetre mozgólépcső vitt fel.
Légkondicionált nagy helyiség, kényelmes fotelokkal, székekkel asztalokkal.
Természetesen egy bárral, ahol hűsítőket, szendvicset, kávét ...stb kínáltak, viszonylag elfogadható áron.
Rövid pihenő és egy kávé elfogyasztása után fejebb mentünk a következő szintre, hogy a kilátásban is gyönyörködjünk.Mondhatom, hogy a látvány lenyűgöző innen is.
Másfél órás volt az út után kikötöttünk Zakynthos városban. Nagyon fáradzak voltunk már a hosszú úttól, de annyira nem, hogy ne tudjunk a város látványában, ahogy a házak felkúsznak a hegyoldalra zegzugos utcácskákkal, rengeteg virággal díszítve.
A kikötőben az iroda munkatársa és 3 busz várt bennünket, szálláshely szerinti elosztásban elfoglaltuk a buszokat.
A mi uticélunk Argassi város, Krinas apartmanház.Argassi a fővárostól kb. 3 km-re lévő nyüzsgő kisváros. Pár perc alatt megérkeztünk tehát az apartmanhoz. Hát tényleg olyan , mint a prsopektusokban.Két kétszintes épületből áll. Az apartmanhoz egy csodás úszómedence is tartozik.Rengeteg virág itt is.A teljes kényelmet teszi lehetővé, hogy a háziak egy tavernát és egy kis élelmiszer üzletet (super marketnak hívják itt!!!) üzemeltetnek.
A mi szobánk nem az úszómedencére néz, viszont a tengert lehet a teraszról látni.No ennek nagyon megörültünk.
A berendezés egyszerű tiszta, a konyha átlagosan felszerelt. Tágas szoba kis terasszal!!!Szóval minden nagyon rendben van!
Elhelyezkedtünk...nagyjából kipakoltunk és természetesen irány a TENGER!!!!Na és a kisváros felfedezése.
A part keskeny, homokos, a víz lassan mélyülő.Elhatároztuk, hogy majd felfedezzük a környékbeli strandokat is, hátha sikerül még szebbet és jobbat találni.
Üdvözöltem a tengert, besátáltam térdig a vízbe és Tesókára gondoltam igéretem szerint. Fantasztikus és lenyűgöz mindig, ahányszor csak látom. Elbűvöl a fenségességével a színeivel és a sokszínűségével. Imádom a TENGERT!!!

A főutcán továbbsétálva egy mini-golf pálya szabadtéri bárjában helyet foglaltunk.Csobogók, szökőkutak tették kellemessé e helyet.Elfogyasztottunk egy pint finom csapolt sört, hát nem mondom, hogy olcsó hely..na de egyszer megengedhető( 3 eu.)

Ezután már csak a hangulat kedvéért megettünk egy másik helyen egy pita gyrost(2 eu)
Nos..mivel elég fáradtak voltunk már a hosszú úttól, ezért hazamentünk a szállásunkra pihenni.
Másnap megbeszélés 10 órakor a háziak tavernájában.Tamás tegnap nem sokat tudott mondani sem a helyről, sem a lehetőségekről.Jószerivel azt sem tudta merre vagyunk, vagyis kérdésre válaszolva az ellenkező irányba tájolta be például Vasiliskost. No ez nem semmi.Én elolvastam Szilvia utikönyvét, tehát jóval tájékozottabb voltam az igedenvezetőnél ( és ez nem nagyképűség!!)
Éjszaka hatalmas eső volt...ez volt az egyetlen alkalom egyébként, mikor esőt láttunk.Reggelre viszont ragyogó napsütés és meleg lett.
Fél órás késéssel meg is érkezett az iroda helyi képviselője(Tamás)MOndtam is neki, hogy nagyon hamar átvette a mediterrán mentalitást.-))
No de végre megtudtuk a fakultatív kirándulásokat.Már vártuk nagyon, mert ahhoz szerettem volna igazítani a napjainkat.
Hétfőn buszos szigettúra( 24 eu), csütörtökön szigetkerülő hajós kirándulás szintém 24 eu. az ára.
A Kefalónia kirándulásra nem fizettünk be (40 eu) na nem az ára miatt, hanem mert az iroda nem tudott magyar nyelvű idegenvezetést biztosítani erre a kirándulásra.Pedig szerettem volna elmenni, de majd talán legközelebb.
Nos tehát kedd-szerda szabad program, lehet autót bérelni és felfedezni a szigetet.(átlag 40 eu/nap+ biztosítás)A helyi irodáknál lehet alkudni is.
A mai nap további részét viszont a medence mellett töltöttük pihenéssel, napozással fürdőzéssel.Nagyon kellemes hely a Krinas medencéje.
Este 7-ig heverésztünk a napágyakon ezután vacsi és séta Argassiban.
A hívogató emberek elég agresszívak főleg az apartman közelében egy alacsony bajszos emberke.

Elhatároztuk, hogy a holnapi napot viszont a fővárosban töltjük...csobbanással a kikötő mellett.

Junius 07.

Ma  a fővárosba kirándulunk Reggeli után felkerekedtünk és azt terveztem, hogy nem busszal, hanem gyalog tesszük meg az utat. Vigyázzatok viszont, ha Ti is így döntötök, mert az út gyalog is gyönyörű, de helyenként nincs járda és az úttesten kell közlekedni. Az autók viszont nem mindig mennek 50-el.

A panoráma viszont fantasztikus, ahogy közeledik az ember és elé tárul a kikötő és a domboldalra felhúzódó város.

Mielőtt beértünk volna a kikötőig megpihentünk egy útszéli kis családias hűs tavernában. Frappé  mellett élveztük a tulajdonos áriázását! Egy élmény volt elhihetitek!!

Aztán folytattuk utunkat, az út a tenger mellett kanyargott. Zante csodás, hangulatos kisváros érdemes megnézni!

Feltétlen látogassatok el a kikötővel szemben álló templomba, mert gyönyörű!! Amikor ott voltunk, akkor éppen egy keresztelő szertartás zajlott, de azért bemehettünk(nincs belépő)

A város zegzugos utcáin órákig kóboroltunk. Mindenütt virágözön az erkélyeken, többnyire az itt annyira gyakori bugenvillák pompáznak, változatos színekben.

Aztán a Szent Márk téren megpihentünk a pálmafák árnyékában, kilátással a fenséges tengerre.A térre is látogassatok el, mert nagyon lenyűgöző.

Lassan elindultunk viszafelé, de még búcsúzóul a kikötővel szembeni tavernában elfogyasztottunk egy pita-gyrost(1.80 eu.) és megittunk egy üveg hűs söröcskét( 1 eu.)

Finom volt és olcsó!!!! Na és nem fogjátok elhinni!! A poharakat jégbehűtve hozták ki!

A visszafelé úton megálltunk Argassiban a kistemplom  mellett ha lementek, itt a legelviselhetőbb szélességű a part. No itt strandoltunk, napoztunk estig .A víz is már  éppen jó hőmérsékletű( 25 fok körül)

A part lassan mélyülő, homokos.

A mai kirándulással a barátnőmet igencsak „kiborítottam”, de ezt csak este tudatta velem. Addig hősiesen viselte a megpróbáltatásokat és gyalogolt szorgalmasan. Igaz, hogy nagyon szótlan volt, de ezt én az áhitatnak tudtam be!! Kiderült, hogy már arra gondolt, hogy kiveszi belőlem a duracell elemet!!:-))

Hiába no…én minden élményt magamba akarok szívni, amikor ismeretlen tájat, várost fedezek fel.Na kénytelen lesz felvenni a tempómat…..

Csodaszép nap volt, rengeteget fotóztam.

Junius 08.vasárnap

Ez egy nyugodt, békés napnak indult. Kék az ég, még kékebb a tenger, ragyogó az idő! Megreggeliztünk és ültünk békésen a teraszon!

Egyszercsak megmozdultak a járólapok a lábam alatt, s furcsa morajlást hallottunk. Elindultam gyorsan befelé, egyúttal a kijárat felé. Hát a szekrényben az edények csörömpöltek és én is furcsán imbolyogtam, pedig istenemre egy kortyot sem ittam. Kérdezi a barátném: mi ez??

Hát mi lenne? FÖLDRENGÉS!!! Na irány lefelé mondom neki, mert ha dől a ház, akkor nem szerencsés itt lenni a másodikon!

No ezt kaptuk grátis a nyaraláshoz!! Örüljünk neki, mert mások fizetnek az adrenalin-emelő túrákért!:-))

A földszintre leérve a háziak megnyugtatóan mosolyogtak és vidáman mondták, hogy :no problem!!

No azért nem teljesen nyugodtunk meg. Csak azon imádkoztam, hogy legyen elég ennyi az élményből, s nehogy az 1953-as nagy földrengés ismételjen éppen most. Ugyanis olvastam a sziget történetét, s akkor mindent porig rombolt egy rengés.

Később megtudtuk, hogy a rengés epicentruma a Peleponészoszi félszigeten volt(nincs messze) és 6.5  erősségű volt.

Azért ezt kihagytam volna ezt az élményt. A nagy ijedtségre elmentünk a főúton lévő „ 3 Brothers” tavernába és isteni kardhalat  ettünk. Mindössze 20 Eu-t fizettünk két személyre, itallal( házi bor elég finom)

Ajándék gyümölcsöt is kaptunk az étkezés végén. Mézzel megcsurgatott alma, narancs és banán! Hmmm……………

Ez egy izgalmas nap volt!

Junius 09.Hétfő

A szigettúra napja. Indulás és találkozó 8.55-kor Argassi főutcáján. Csekély késéssel meg is érkezett a busz. A csoportot az IBUSZ idegenvezetője kalauzolja. Anikónak hívják, nagyon szimpatikus, kedves hölgy. Az Aeolus képviselői is velünk jönnek és szorgalmasan jegyzetelnek(érdekes nem?? Valószínűleg felkészültek a szigetből)

Első állomás a főváros, ahol a dombon lévő erődöt és templomot látogatjuk meg. Ennek nagyon örültem, mert  at egyéni kirándulásunk alkalmával ide nem jutottunk fel. A kilátás páratlan és csodálatos innen fentről. Belátni az egész fővárost a  félszigetet. Kattogtak is szorgalmasan a fényképezőgépek. Rövid pihenő után indulás nyugati irányba a sziget belseje felé. Látogatást tettünk egy helyi hírességnél, a fazekasműhelyben, s láthattuk őt munka közben. Aki akart vásárolhatott is a munkáiból, az árak kibírhatók és szépek a kerámiák. Nem tipikusan görög motívumokkal.

Továbbtartunk s a következő megálló a Panagia kolostor. Itt talált menedékre a világ elől a sziget védőszentje Agios Dionysos. A kolostor területén egy ma is működő kicsi templom, kápolna van. Kicsi, de nagyon szép. Szerencsére nyitva is találtuk és be is mehettünk. Anikó egyébként végig beszélt az úton és mindent elmondott a szigetről. A történelméről, a mitoszairól…élvezetes volt hallgatni miközben haladtunk a szerpentineken. Sajnos nem tudom visszaidézni őket, mert én nem vittem oda jegyzettömböt(nem úgy az Aeolus m.társak)

Sajnáltam viszont, hogy a Navaggio öbölnél nem álltunk meg, pedig szerettem volna felülről is látni ezt a csodát.No de sebaj, majd ha gépkocsival fedezzük fel a szigetet.

Volimes volt a következő állomáshelyünk, ahol egy helybéli család szívélyesen fogadta a csoportot, kicsi borral és édességgel kínáltak bennünket. Anikót is ismerősként üdvözölték, nyilván üzleti szempontok is bejátszanak egy ilyen kiránduláson.

Lehetőség volt mézet, fűszereket, bort szőnyegeket vásárolni(szerintem drágábban, mint lent a parti városokban)

Ezt kihagytam volna.

Agios Nikolaus a következő megállóhely egy hegyi tavernában pihentünk és ebédeltünk. Gondolom mindig idehozzák a csoportokat, mert magyar nyelvű étlap is volt, s ez egyébként nem jellemző a szigeten. Az étel finom  volt, az árak elfogadhatóak. Az ebédért + italok ketten 20 Eu-t fizettünk.

Egy órás ebédszünet után továbbhaladtunk a nyugati partvidéken, s megérkeztünk az északi részen lévő Skinari kikötőbe. És következik a nap csúcsélménye!! Százszor is visszamennék és újra megnézném, átélném minden percét! Egy órás hajókázás kishajókkal a kék barlangoknál. Ezt nem lehet szavakkal leírni. Egyszerűen  lenyűgöző! A kék legcsodálatosabb és legkülönfélébb árnyalataiban tündökölnek a barlangok és a tenger. aztán néhol ragyogó smaragdzöld színek. Felejthetetlen látvány. Ezt semmiképpen se hagyjátok ki, akár egyénileg is el lehet ide kirándulni. Az egy óra nagyon gyorsan elszaladt!! Csodás képeket csináltam, de mégsem adják vissza telességgel azt az élményt, érzést.

Teljesen elvarázsolva szálltunk ki a csónakokból és foglaltunk helyet a buszon, talán ezért is vettük könnyedén a meredek szerpentineken való manőverezést, amit görög sofőrünk véghezvitt. Útközben egy-két beborult autót láttunk( na ezek a turisták, jegyezte meg Stefanos a sofőr)

Visszautunk során  megtekintettük a keleti part legszebb strandjait. Makrigialgos, Xigia, Alykes. Itt már kiszálló is volt a buszból.

Szép nap volt és fárasztó.

Junius 10. Kedd, junius 11.szerda

Úgy terveztük, hogy kipihenjük a tegnapi nap fáradalmait, s majd csak másnap bérlünk autót. Délelőtt kis napozás, fürdés a medence parton, aztán siesta 4 óráig( alkalmazkodva a mediterrán életformához).

Ébredés után irány a tengerpart! Lubickolás a simogató, kristálytiszta vízben. Estére menüt rendeltünk a Krinas tavernájában. Jelezni kell reggel, hogy hány órára kérjük. A háromfogásos menü 6 Eu-ba kerül.

No bárcsak ne ettem volna…habár nem tudhatom, hogy ez a kaja, vagy a tegnapi húsgombóc ártott meg, de egész éjjel nem aludtam, hanem a mellékhelyiséget látogattam sűrűn. Hányás, hasmenés…és a többi. Reggel el kellett  mennem az orvoshoz( na ezért hasznos a biztosítás!!gondoljatok rá!)

A diagnózis: enyhe ételmérgezés. Kaptam egy szurit, amitől aztán a hányinger hányás elmúlt, viszont egész nap aludtam. Este vissza kellett mennem, a hasam még fájt kicsit, ezért belém nyomott még egy adagot a szerb doki.

Csütörtökre meg kell gyógyulnom, mert akkor lesz a hajókirándulás, amit nem szeretnék kihagyni semmiképpen sem.

Junius 12.Csütörtök

Reggelre már sokkal jobban lettem, miután tegnap szinte egész nap aludtam és koplaltam szorgalmasan. Irány a tenger, a hajó vár! Busz jött értünk, elvitt a főváros kikötőjébe, ahol egy viszonylag nagy méretű hajóra szálltunk. A csoport  vegyesen volt, magyar, szlovák és még valami szláv nyelvcsalád…talán lengyel. Nem ismertem fel sajna. Az idegenvezetés ennek megfelelően három nyelven történt, s természetesen a magyar szövegből egy mukkot sem lehetett érteni. Na de lassan megszokjuk, hogy csak tölteléknek kellettek az irodának a magyar utasok a szlovákok mellé.

Zakynthosból indulunk és megcsodáljuk az egész Vasilikos félszigetet, ugyanis a nyugati part felé indulunk el. Laganas, a teknős sziget. Egy kis öbölnél kikötünk és fürdőzünk az azúrkék tengerben.

Aztán továbbhaladunk Keri felé s közben megcsodáljuk a Keri barlangokat és sziklákat. Gyönyörűséges látvány és pazar színek.

Egyszercsak megpillantjuk a bazi nagy görög zászlót fenn a kilátónál a hegytetőn. Szédületes élmény, az már igaz….

Még egy rövid fürdőzés, szebbnél szebb partszakaszok és sziklák.

Lassan feltűnik a csoda is..a Navaggio öböl és a hajóroncs. Égbenyúló vakító fehér sziklák, meredek partfalak, hófehér part és a víz színe leírhatatlan. Fehértől indulva a halványzöldön át a smaragd színig, majd távolban az azúrkék messzeség. Fenséges érzés. Ezt látni és átélni kell. Szavak nem tudják leírni.

Kicsit hosszabb időre kötünk ki, mindenki kiszáll fürdőzni, fényképezni, felfedezni a hajóroncsot.

A vizicipő az bizony elkelne itt, a kavicsok igencsak masszírozzák a talpunkat. De megéri!! Isteni a víz és nagy élmény. Nagy forróság van, kalapot vigyetek, mert a vakító fehér sziklák és a tenger nagyon felerősítik a napsugarak erejét!

Én még maradtam volna tovább is, de sajna indulni kellett egy óra elteltével.

Ezt már nem lehet fokozni…lassan idulunk tovább a keleti parton, s visszaérkeztünk a kikötőbe fáradtan, élményekkel teli és ismét elvarázsolva.

Junius 13.Péntek

Remélem a nap szerencsét hoz. Ma kipróbáljuk a helyi utazási iroda (Pelargos) által hirdetett free-busz járatot a St.Nikolas beachre-A napágyat ki kell fizetni( 4 Eu/fő) De szerintem megéri, hogy kulturált, szép strandon pihenjen az ember lánya.

Hááát nem csalódtunk. Nagyon-nagyon szép, széles homokos part. Tiszta rendezett zuhannyal , mosdóval, öltözővel és étel ital fogyasztási lehetőséggel. A vizisportot kedvelőknek is minden lehetőség megvan. Jetsky, vizibicikli, ejtőernyős lebegés, vizimatracozás motorcsónakhoz kötve stb. Egyszóval fantasztikus a hely A kisgyermekeseknek is nagyon ajánlom, pert  a part homokos, lassan mélyülő, lehet várat építeni, homokozni, labdázni.

Elhatároztuk, hogy a hátralévő napokat itt fogjuk tölteni napozással, strandolással. Nagyon érdemes idejönni. A busz délután 5-kor indul vissza Argassiba, s utána helyben van még lehetőség a nézelődésre, sétára, vacsorázásra.

Volt olyan nap, amikor még a medence partján folytattuk a pihenést, fürdést.

No a szállásunkon minden tökéletes lett volna a szlovákok nélkül. Két hét alatt például a mellettünk lakó fiatal pár a köszönésig sem jutott el.

No de ezt még lehetett fokozni a hazafelé úton, aminek következtében azt mondtam, hogy hiába az olcsó ár és a jó szállások én többet akkor sem megyek ezzel az irodával. Nem voltam egyedül ezzel a véleményemmel.

Junius 17.Kedd

Sajna a hazaindulás napja… délután fél kettőre jön értünk a busz, ami a kikötőbe visz. A komp fél négykor indul. Szomorú szívvel búcsúztunk a tengertől, a szigettől, s minden széptől. % órakor átértünk Kiliniben, a buszok már ott voltak, melyekkel hazaindulunk majd. Sofőrök sehol, de szerencsére legalább a csomagtér nyitva van, így bepakolhatjuk a bőröndöket, s várakozunk a busz mellett. Aztán megérkezik az iroda munkatársa és természetesen nem beszél magyarul, csak szlovákul, miközben az utasok kb.40 százaléka magyar. Egy félig magyar félig szlovák hölgytől megtudjuk, hogy fél hatkor indulunk és hazafelé nem lesz magyar nyelvű tolmács és kisérő. No az ő jóindulatára vagyunk bízva mi magyarok. Ez is felháborító kissé, mert úgy vélem, hogy mi is ugyanannyit fizettünk és igenis járna nekünk az ugyanolyan szintű szolgáltatás, mint a szlovákoknak. Na de mi csak morgolódunk. A visszauton estefelé aztán ki is éleződött ez a helyzet. Ugyanis az ülések között elég szűk volt a hely. A lábak kicsit nehézkesen fértek el, de ezt azért ki lehetett volna bírni. Előttem szlovákok ültek és kényelmük fokozására rámdöntötték az ülésüket. Miután nem tetszett nekem ez a helyzet( miért is) ezért az egyik szlovák pasi erőből szeretett volna velem szemben intézkedni.. no de én sem hagytam magamat!! Kicsi a bors de erős.

Végülis hazafelé jól haladtunk, elégszer megálltunk, de bizony csak Éva kegyeire voltunk bízva, hogy mikor, hol és meddig fogunk megállni.

Másnap hat órára hazaérkeztünk, kiszálltunk a buszból, magunk mögött hagyva a szlovák-magyar konfliktust!!!

Jó nyaralást mindenkinek!!!