Etuki beszámolója 0913-0927
2006.10.05. 07:52
Mi 2006. szeptember 13. és 27. között nyaraltunk Alykanasban a Hotel Zante Village-ben a Neckermann utazási irodával.
Repülőút 1. rész
Minden gond nélkül zajlott le az utazásunk. Odafele a gépünk este 6-kor indult és egyáltalán nem késett. Valószínű ez annak köszönhető, hogy utószezon környékén voltunk és ekkor már kevesebb angol turista érkezett. Vagy egyszerűen csak szerencsénk volt. A landolás 10 előtt történt, a reptéren már csak a mi csoportunk szedegette a motyóját, ami nagyon jó volt, hisz jobban elfértünk. Úgy láttam mindenkinek megérkezett a csomagja sérülésmentesen.
Utána buszok vittek minket a szállásunkra. Szerencsére nem kellett végigbuszoznunk minden települést, mert útiránynak megfelelően külön buszok vittek bennünket. Mi kb. 8-10-en voltunk egy nagy buszon és megközelítőleg 45 perc alatt a szálláson voltunk.
Szálláshely
A Hotel Zante Village-ben voltunk, ahogy azt már fenn is említettem félpanziós ellátással.
Első megjegyzésem: teljesen felesleges all inclusive-ra befizetni ebben a szállodában, hacsak nem akartok egész nap a medence partján üldögélni. Bár még akkor is meggondolnám. A snack felhozatal szegényes, egyszer láttam a kínálatot. A báros csaj, kérésre csinál egy sonkás szendvicset. Maximum nagyivóknak ajánlanám, de az ilyen ne Zakynthosra menjen nyaralni, hanem elég lesz a sarki kocsma.
A kaja miatt sem ajánlom az AI ellátást. Bőségesen van kaja, csak mindig ugyanaz. Néhány nap után kicsit unalmassá válik. Reggelire van zsemle, tea süti, 3 féle lekvár, méz, 2-3 féle felvágott, sajt, joghurt, barackbefőtt, virsli és főtt tojás vagy rántotta. Vacsorára 7-8 féle saláta, 1 fajta leves, tészta, rizs, krumpli valamilyen változata, 1 féle hal, 2-3 féle hús, 1-2 féle szósz a tésztához és 2-3 féle desszert. És gyümölcsként sárgadinnye.
Mielőtt elijesztenék bárkit is, áttérek a pozitív dolgokra. Maga a szálloda nagyon jó. Nagyon szép helyen van. A szobák egyik oldalon a környező hegyekre, a másik oldalon a medencére néznek. Ha szerencsétek van, akkor láthatjátok „Józsi bácsi” gazzal körülvett pici kertjét, ami tökéletes képet mutat a nagy görög valóságról.
A szobák tágasak és minden igényt kielégítenek. Az mondjuk mulatságos volt, hogy a WC az ajtó mögött helyezkedik el, azaz ha ülsz rajta és valaki nagy lendülettel bevágtat, úgy vág orrba, hogy azt öröm nézni. Melegvíz nem mindig van. Pontosabban reggel mindig van, este úgy 6 óra magasságában érdemes próbálkozni. Amúgy a hideg illetve langyos vízhez is könnyű hozzászokni.
A szobákat minden nap takarítják, törölközőt és ágyneműt 2-3 naponta cserélnek.
A személyzet nagyon király. Kedvesek, aranyosak és segítőkészek. Róluk tényleg csak a legjobbakat mondhatom, különös tekintettel a recepciósokra és a buszos bácsira.
Ide szúrnám be, hogy egyik vacsora alatt egy kisebb földrengést is sikerült átélni. Egyszer csak megmozdult alattunk a föld, a kezünkben pedig megállt a kanál. Ennek ellenére mindenki nyugodt maradt, a pincérek pedig mosolyogva sétálgattak tovább.
Strand
Alykanas kék zászlós strandja kb. 1km-re van, ahova a hotel busz vitt le minket nap mint nap, de gyalog is könnyen leküzdhető ez a táv. A busz a Hotel Valais előtt tesz le és ott rögtön bérelhetők is napágyak 7€/ nap áron. A napágyra csak le kell telepedni, dél körül jönnek körbe és szedik a pénzt. A strand csodaszép, puha homok és hegyek. Ezt látni kell, elmondani nem lehet. A víz nagyon jó volt és kristálytiszta. Annyira nem tudtuk felkavarni, hogy fél perc múlva ne lássuk a fenekét újra. Vannak halak is, akik ezerrel úszkálnak össze-vissza, és igazán nem zavarja őket, hogy egy búvárszemüveges emberke kergeti őket.
A vízi sportok nagyon drágák, bár ennek ellenére mi kipróbáltuk az ejtőernyőzést. Hát akkora élmény! Pláne mikor megmártottak minket derékig a vízbe, utána meg vissza a levegőbe! Ez 60€ volt kettőnknek, amúgy 45€, ha egy fő megy.
Kirándulás
Semmiféle útra nem fizettünk be, hanem autót béreltünk. Itt szeretném megemlíteni, hogy Csilla (idegenvezető) rendkívül jó fej. Egyáltalán nem erőltette, hogy nála fizessünk be kirándulásra és az autóbérlésben is segített. Nyilván ez utóbbit nem felebaráti szeretetből tette, de mi hálásak voltunk érte. Eredetileg a Ionian Rentals-ra gondoltunk, de Csilla felhívta a figyelmünket, hogy nézzük meg az autóikat. Úgy alapjáraton nincs problémám a Suzukival, de így utólag visszagondolva jobb, hogy nem őket választottuk. Szóval, Csilla segítségével az AVIS-nél béreltünk egy A kategóriás autót. 141€-t fizettünk 3 napra, de ebben a lopás elleni biztosítás is benne volt. A dolog szépsége, hogy A kategóriás autó szerint D-t kaptunk, ami egy Ford Focusban testesült meg. Az autó 11 ezer km-t futott, kitűnő állapotban volt, a szállodához hozták és innen is vitték el.
A lehető legjobb ötlet autóval körbejárni a szigetet. Ezt annak ellenére mondom, hogy néha a szerpentineken elrebegtem egy-egy imát. Mondjuk egy idő után nagyon élveztem az egészet és a gyönyörű kilátást, ami végigkísért az egész szigeten. Nekem a legkellemesebb csalódást az utak minősége okozta. A főutak szélesek, kiváló minőségűek, mi is megirigyelhetnénk itthon. Ami az első shock után a legjobban zavart a táblák hiánya volt. Az elején nagyon kiakadtam, de aztán rájöttünk, hogy minden út Zakynthosba vezet, így olyan nagyon eltévedni nem lehet.
Első nap a sziget észak-keleti részét néztük meg. Először Skinariba mentünk, ahol hajóval kimentünk a Kék barlangokhoz. Kihagyhatatlan élmény. Bementünk csónakkal a barlangokba, nekünk is mutogatták a vizet a fehér deszkával. Az már hab volt a tortán, hogy el kezdett szakadni az eső, így le kellett parkolnunk egy barlang belsejében.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a táblára, ami a helyes útirányt jelzi „light house” van kiírva és nem Skinari. E mellett, ha Zakynthos felől jöttök, akkor nem is látható, csak ha Volimes felől.
Ezt követően mentünk Makros Gialos strandjára, amely egy gyönyörű picike öböl kevés emberrel. Utána Xigia beach-en voltunk, amelyet később a körülöttünk lévő emberek is érzékelhettek, mert olyan büdösek voltunk. Maga az öböl gyönyörű, a víz hideg, de nagyon jó benne úszkálni.
Második nap a nyugati részt vettük célba. Elmentünk Porto Roxa-ba és Porto Limnionasba elsőként. Nekem ez a két hely tetszett a legjobban a maga természetességével és vadságával. Mindkét helyen sziklákon keresztül kell bemászni és nagyon hullámos volt aznap a víz. Így némi véráldozat árán sikerült itt-ott kikászálódnom, de simán megérte.
Porto Vromiba is elmentünk azzal a céllal, hogy kihajózunk a hajóroncsig. Hát nem jött össze, mert aznap nem mentek ki a hajók. Sőt, azokban a napokban nem (szeptemberi nyaralás hátránya). Nagyon csalódott voltam, pláne azok után, hogy levezettem az oda levezető szerpentinen. Természetesen a roncsot azért megnéztük felülről. Csodálatos. Mi is elsétáltunk az ösvényen és onnan fényképeztünk. Ezt nem ajánlom azoknak, akik tériszonnyal küzdenek. Röviden: nem fogjátok jól érezni magukat. Bár, ez a látvány mindent megér.
Ezen a napon vásároltunk is Anafronitiaban. Ha délről jössz, a falu utolsó házában árulja a cuccait egy házaspár, akik rendkívül jó fejek! Vettünk náluk mézet és mézben tárolt gyümölcsöket. Nagyon finom mindegyik!
Harmadik nap látogattuk meg a déli részt és Zakynthost. A nap nagy részét Zakynthosban töltöttük. Az Agios Nikolaos téren van egy múzeum, ahol csodálatos ikonokat lehet látni. Helyi templomokból mentették ki őket az 1953-as földrengés idején.
Voltunk a bevásárló utcában is, de nagyon gyorsan meguntuk, mert semmi különleges nincs benne.
Ezután mentünk Gerakasba, ahol nagyon jót fürödtünk. Újdonságot jelentett a vöröses homok, miután addig fehéret láttunk csak. A tekitojás ketreceket mi is megcsodáltuk, nekünk ennyi jutott a teknősökből. Sajnos ezután el kellett indulnunk haza, mert jöttek az autóért, ráadásul én kellemetlen napszúrással küszködtem, ami kissé megnehezítette a vezetést.
Összességben nagyon jó volt ez az autós kalandtúra. Ezeket a csodálatos természeti csodákat nem szabadott kihagyni. Hogy röviden összefoglaljam, milyennek csodásnak látom a szigetet, csak annyit mondok, hogy a Navaggio öbölnél nézegelődve csak annyit kérdeztem: Mivel érdemeltem ki, hogy én ezen a helyen lehetek?
Éttermek
Indulás előtt is tudtam, hogy minden az angolokra van berendezve a szigeten, de hogy ennyire! A görög ételeket úgy kell vadászni! Mondjuk én, egyszer próbálkoztam meg egy alykanas-i étteremben a mousakaval, de ott is hagytam. Kinézetre jó volt, de ízre hagyott némi kívánnivalót maga után. Ezzel a szemben a grillezett halat kiválóan csinálják. Sajnos az étterem nevére nem emlékszem, de A betűvel kezdődik és minden este itt volt a legtöbb ember. Ők vajon mit ettek?
Voltunk még egy indiai étteremben is. Tudom nem Görögországban kéne a curry iránti szenvedélyemet kiélni, de nem bírtam ellenállni. Hát meg is bűnhődtem, mert ez sem volt az igazi.
Zakynthosban a Szent Márk téren beugrottunk egy Squaero nevű étterembe. Csak egy szendót dobtunk be, de nagyon finom volt. Nőnemű társaimnak ajánlom megtekintésre a barátságos, gyönyörű barna szemekkel rendelkező pincér srácot.
Repülőút 2. rész
A hazafelé vezető utunk nagyon jó volt. Elvileg este 10-kor indult volna a gépünk, de mivel ez utolsó gép lévén nem hozott utasokat, így ˝ 10-kor már a kifutón álltunk. Gyorsan haza is értünk csomagjainkkal együtt. Annyi probléma volt, hogy valaki dobozban feladott olívaolajt, amit annak rendje és módja szerint össze is törtek.
Összefoglalás
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a szigetet. Nem egy olyan véleményt hallottam, hogy a szigeten nem találták meg a görögökre jellemző házakat és egyáltalán azt, amit vártak. Úgy gondolom ezek az emberek felkészületlenül mentek el erre a szigetre, ugyanis véleményem szerint Zakynthosra a természeti szépségeiért kell elmenni. Annyi csoda gyűlt össze ezen a kicsi szigeten, amelyet egy nagyobb ország is megirigyelhetne. Életem legszebb nyaralása volt és vissza fogok még ide menni egyszer.
|